Több közelmúltban megjelent cikk adai szerint a magyar háztartások pazarlóak. A családok évente átlagosan 100 kg élelmiszert dobnak a kukába. A boltokat megnézve még ennél is szörnyűbb helyzetet látunk. Ők élelmiszerkészletük harmadát kénytelenek hulladéknak minősíteni. Ellent mond ezeknek az adatoknak, hogy ugyanakkor a családok harmada nem engedheti meg magának, hogy rendszeresen húst vegyen. Mintegy 1,4 millió magyar elégtelenül fűti a lakását és tartozik a közműszolgáltatók felé.

Élelmiszer hulladék

Az élelmiszerek előállítása, feldolgozása, kereskedelmi forgalma során keletkező, emberi fogyasztásra alkalmatlan, lejárt szavatosságú vagy romlott élelmiszerek számítanak hulladéknak. Az élelmiszer hulladékok elszállítását a szabályok szerint szakcégekre kell bízni, melyek díjazás fejében biogáz üzemekbe szállítják azt.
Egy részük felajánlható állatmenhelyek számára is, de a lejárt szavatosságú termékek emberi fogyasztásra már nem értékesíthetők.

Igaz vagy hamis?

Az Európai Bizottság adatai szerint a magyar háztartások átlagosan évente mintegy 38 kg élelmiszert ítélnek kidobandónak. Bár az összes élelmiszer hulladék egy főre jutó mennyisége megközelíti az uniós átlagot, ennek nagy része nem a lakosságtól, de még csak nem is a kereskedelemből származik, hanem a feldolgozóiparból. Ez az arány általában a szegényebb országokra jellemző.
Az üzlethálózatok gyakran akciózzák az élelmiszereket lejáratuk előtt. A tapasztalatok szerint a megmaradt áru egy része - esetleg extrém alacsony áron - továbbra is a polcokon marad. Sok család keresi ezeket az akciós termékeket, mivel gyakorlatilag ez az egyetlen spórolási lehetőségük. A megszáradt kenyér és péksütemény sem mind végzi állatmenhelyeken vagy biogáz üzemben, mivel "száraz kenyérként", nagyjából fele áron eladják az üzletek, amit lehetséges, ráadásul nem csak állattartóknak.

Állatmenhelyek

Az állatmenhelyek számára nincs megszabva, hogy egy állatra számítva mennyi élelmiszer hulladékot szállíthatnak el. Nem ellenőrizhető, hogy csak a szükséges mennyiséget viszik-e, de még csak az sem, hogy valóban az állatokhoz kerül-e az elszállított élelmiszer. Az új szabályozások megkönnyítik, hogy üzletek, vendéglátóipari egységek szerződést kössenek nem hulladékszállításra szakosodott cégekkel. Állatkertek, vadasparkok, horgászcsali előállítók is szállítanak el többek között élelmiszer hulladékot. A helyzet azért aggasztó, mert az utóbbi időben sok helyen tűnnek fel ismeretlen helyről származó, lejárt szavatosságú élelmiszerek. A vásárlók nagy része pedig nem a szavatosságot, hanem az árat nézi.