Meg Nem FogHató

Természetem fölötti jelen-ségek

Naptárunk születése - emberek, istenek, csillagok kedvére

2015. november 20. 16:16 - K.n. Hajnalka

Az ember - az átlag - már csak olyan, hogy szereti a rendet. Akkor érzi biztonságban magát, ha tudja hol van, mit hol talál, mi mikor történik, s hogy mit mikor kell megtennie. Rendszeretetünket valószínűleg génjeink határozzák meg. (Nehéz lehetett életben maradnia annak a vadásznak, aki nem találta a dárdáját, vagy aki nem tudta, mikor várható a vad megjelenése.) Ha körbe pillantunk, látjuk a tárgyakat, de hogyan láthatjuk-érzékelhetjük magunk körül az időt?

Asztali naptár

Naptárak az égitestek szerint

Adam's Calendar - Valószínűleg a legrégebbi kőnaptárAz idő múlását hogyan érzékelhette az ősember?
A napkelte fénye ébresztette, s a lemenő Nap utolsó sugarai mellett kellett biztonságba húzódnia. A sötétben összebújtak, beszélgettek talán, majd jött az éjszaka, az alvás ideje. A "nap", mint naptári egység tehát adott volt. A kérdés csak az lehetett, mikor kezdődik a nap. Egyes népeknél reggel (görögök), máshol este (iszlám, héberek), megint másutt éjszaka. A napok azonban nem mindig egyformán ismétlődtek. Azokat valahogyan egy nagyobb egészbe kellett rendeznie az embernek, hogy azt is tudja, "mikor" van, nem csak azt, "hol".
A Nap után a legszembetűnőbb jelenség az égbolton a folyton változó Hold. Annak növekedése-fogyása jól érzékelteti az idő múlását. A holdhónapok általában 29 vagy 30 naposak. A történelem folyamán sok nép időszámításának volt alapja a Hold váltakozása (lunáris időszámítás).
Az évszakok, a nagyobb időjárás változások eljövetelének kiszámítására a holdhónapok önmagukban nem alkalmasak. Már vadászó-gyűjtögető ősünk számára is fontos lehetett ugyanakkor ismerni a vándorló vad megjelenésének, a bogyók érésének idejét. Még nélkülözhetetlenebbé vált a naptár mintegy 10 000 éve, a földművelés megjelenésétől. A magvakat nem lehetett bármikor elvetni és az aratást is meg kellett szervezni. Ismerni kellett az esőzések, a folyók áradásának idejét. Mindezek ismétlődését pedig a Föld Nap körüli mozgása határozza meg. Bár az első naptárak megszületésekor még azt hitték, a Nap forog a Föld körül, ez a lényegen nem változtatott. A leggyakrabban alkalmazott nagy időegység a tropikus - tavaszkezdettől tavaszkezdetig tartó - napév lett (szoláris időszámítás).
Léteznek olyan naptárak is, melyeket egyidejűleg határoz meg a Nap járása és a Hold váltakozása (luniszoláris naptárak).
A régi babilóniaiak a Hold mellett a csillagokat figyelték. Úgy látták, 360 nap alatt térnek vissza az egyes csillagképek ugyanabba a helyzetbe. Feltehetően ők is észrevették a pár napos eltérést, azonban az általuk használt 60-as számrendszerben a 365 napos év nehezebben lett volna kezelhető.

A "hét" nem mindenütt és nem minden korban állt 7 napból. A régi egyiptomiak hete például 10, a görögöké és a rómaiaké 8, az aztékok hete pedig 5 napos volt. Mesterséges beosztásnak tűnik, bár a 7 napos hét kialakulása esetleg a Hold változásával állhat összefüggésben.

Pontosak és pontatlanok

Azték NapkőHa létrejöttekor a Naprendszer figyelembe vette volna az ember naptárkészítési szándékát, több ezer évnyi ez irányú bajlódástól szabadultunk volna meg. Csak annyi kellett volna, hogy a Föld pontosan 12 holdhónap alatt kerülje meg a Napot. Csakhogy a tropikus év 365,242199 napig tart, egy holdhónap pedig 29,530588 napig. Tizenkét holdhónap még 30 nappal számolva is csak 360 nap. Ráadásul valójában a napok sem egyenlő hosszúak, csak az átlaguk 24 óra.
Az elmúlt évezredekben a naptáralkotók nagy része megpróbálta összeegyeztetni a napévet a holdhónapokkal, de tökéletes munkát senki sem alkotott. Még a ma széles körben használt Gergely naptárt is módosítani kell majd pár ezer év múlva. A pontatlanságok csak részben eredeztethetők mérési vagy számítási hibákból. Nagyobb galibát okozott, hogy uralkodók igényeinek is meg kellett felelniük a naptáraknak. Az időszámítás kezdetét például az új császárok trónra lépése újra és újra átírta. A hónapok hosszát szintén befolyásolták a császárok óhajai, de olykor még az évek hosszát is a nép vezetői határozták meg. Az isteneknek való megfelelés kényszere szintén gyakran felülírta a józan ész használatát. Ennek nyomát őrzi még ma is, hogy éppen február a szökőhónap, s hogy a plusz napok nem a hónap végéhez adódnak, hanem 23-a után következnek. Azokat ugyanis el kellett rejteni az istenek elől.

Az aztékok - bár igen jól meghatározták az év hosszát - még meglehetősen nagyvonalúan kezelték a pontosság problémáját. Különböző célokra különböző naptárakat használtak. 13+20 napos ciklusokra bontott rituális évük 260 napig tartott. Szoláris évük ugyan 365 napból állt, de azt 20 napos hónapokra osztották. A maradék 5 napot egyszerűen kihagyták, s azokat szerencsétlen napoknak minősítették. Időszámításuk igazi különlegessége a harmadik naptárban mutatkozott meg. A körnaptárban ugyanis 52 éves számozatlan ciklusok ismétlődtek. A napoknak ugyan egyedi nevet adtak, de egy-egy napot így csak az 52 éven belül lehetett pontosan elhelyezni.
Az óegyiptomiak nem természetes holdhónapokkal számoltak, hanem minden hónapjuk 30 napból állt. Mivel így csak 360 napos lett volna egy év, a maradék 5 napot egyben hozzátoldották az év végéhez - az aztékokkal ellentétben - ünnepnapként. A papok emellett úgynevezett ünnepi naptárt is használtak, amelyben minden 4. év egy nappal hosszabb lett.
A régi római naptár 304 napos, mindazonáltal csak 10 hónapos évekből állt. Márciussal kezdődött és csak decemberig tartott. A két téli hónap nem számított, hiszen akkor a hideg miatt úgysem csinált semmi fontosat az ember.
A héber naptár luniszoláris. Holdhónapjai az újholddal kezdődnek. Hogy megoldják az évi 10 "hiányzó" nap problémáját, időnként egy 13 hónapos évet iktatnak be.
Az iszlám naptári év 12 holdhónapos. Mivel természetes holdhónapokkal számolnak, a holdév mindössze 354,36 napból áll.

Gergely naptárA Gergely naptár 1582. október 15-e óta elfogadott - legalábbis a világ egyes katolikus országaiban. Az addig használt Julián naptár módosításakor 1582. október 4-e után 1582. október 15-e következett. Ahol csak később fogadták el a naptár reformját, ott ez a 10 nap csúszás tovább növekedhetett (Oroszországban például 13 napra).
Ez az amúgy igen pontos szoláris naptár az időszámítás kezdetének Krisztus, az Isten fia születését tekinti. (A javaslat Dionysius Exiguus római apáttól ered 532-ből.) Ma már lényegében minden keresztény egyház tanítása szerint mindemellett nem akkor született Jézus. Bevezetésére elsősorban egy fontos egyházi ünnep, a húsvét pontos meghatározhatósága miatt volt szükség. A hónapok hosszát ugyanakkor császárok rendeletei befolyásolták. Az Augustus császárról elnevezett augusztus ugyanis nem lehetett rövidebb a Julius Cezar-ról elnevezett júliusnál. Emiatt az utána következő hónapok hosszát is meg kellett változtatni.

A napkőtől a falinaptárig

Kalendárium 1613.A Mexikóváros területén talált azték napkövet bazaltból faragták. Egyszerre volt naptár és áldozókő, s csak a nemesség ismerhette.
A naptár ismerete sokáig a világ más tájain is csak egyes rétegek kiváltsága volt. A nyomtatás feltalálása, valamint az írástudatlanság csökkenése jelentősen hozzájárult a naptárkészítés fejlődéséhez is.
Amerikában a 18. század vége felé már minden 20. embernek kalendárium lehetett a lakásában. Magyarországon valamivel lassabban fejlődött a naptárkiadás: 1860. körül értük el ezt a szintet. Akkoriban a kalendárium még nem egyszerű naptár volt. Felvilágosító, népnevelő célzattal is terjesztették. Igyekeztek mindenki számára olvasnivalót biztosítani benne. Léteztek tréfás, vidám kalendáriumok és szépirodalmat közlők, de szaknaptárak is. A nagy képes naptárakat elsősorban a társadalom magasabb rétegeiben élők vásárolták, míg a népművelő kis naptárakat inkább a szegényebb családok.

A mai naptárak már jellegükben különböznek a hajdani kalendáriumoktól. Szépirodalmat nemigen tartalmaznak, legfeljebb tájékoztató adatokat, szakmai segítséget. Szerepelhetnek bennük az ünnepnapok, szabadnapok, munkaszüneti napok, névnapok, csillagászati adatok stb. Lehetnek egy laposak vagy lapozhatók, jegyzetelhetők. Kaphatók fali-, asztali-, valamint kártyanaptárként is. Aki különlegességre vágyik, az akár saját maga is összeállíthatja őket, igény szerint a saját képeiből is. Ráadásul a naptárkészítéshez ki sem kell mozdulnia a lakásából, hiszen interneten is megteheti azt.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://megnemfoghato.blog.hu/api/trackback/id/tr998093200

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása