Meg Nem FogHató

Természetem fölötti jelen-ségek

Majak, az eltitkolt "Csernobil" - 2. rész

2014. szeptember 05. 06:41 - K.n. Hajnalka

Az oroszországi Majak Vegyi Kombinát összterülete több mint 90 km². A létesítmények egy része a föld alatt található. 1945 után összesen 7 reaktort helyeztek üzembe, melyek hűtővizét sokáig a Tecsa folyó szolgáltatta. A 60-as években radioaktív hulladék feldolgozót és radioaktív izotópokat előállító üzemeket építettek. Ekkortól a sugárzó hulladék feldolgozása és az izotópok előállítása vált fő tevékenységgé. Később atomhulladék-lerakóval is bővült a Majak Vegyi Kombinát.

Elhagyott muszljumovói házak

Radioaktív ivóvíz

Majak romjaiA Tecsa folyó akkoriban legalább 120 000 ember ivóvizét szolgáltatta. A Majak Kombinát reaktorainak hűtése után a felmelegedett, radioaktív vizet tisztítás nélkül engedték vissza a folyóba. A környékbeli emberek nem sejtették, hogy halálra ítélték őket. Itták a vizet, megették a kifogott halakat, fürödtek a folyóban. Hamarosan jelentkeztek a sugárfertőzés első tünetei. A legfertőzöttebb területekről kitelepítették ugyan az embereket, de már későn.
Mivel a Tecsa az Ob folyóba ömlik, a szennyezés hatalmas területet érintett. A probléma megoldására a Karacsáj tavat szemelték ki, mely ma a világ legveszélyesebb tavának tekinthető. Néhány év elteltével a környék lakosainak 65 százalékánál jelentkeztek a sugárfertőzés tünetei.
1967-ben a nagy szárazság következtében elpárolgott a tó vize - a belevezetett hűtővíz is. A kiülepedett radioaktív port felkapta a szél és több tízezer km²-es területen terítette szét. A kárt enyhíti, hogy a térség jelentős része már úgyis szennyeződött az 1957-es robbanásnál, de mint tudjuk, a szél fúj, amerre akar, a por pedig repül vele - tovább, ki tudja merre.

Majak 1957 - Kéken ragyog az ég

Radioaktív hulladék1957. szeptember 29-én Majak környékén megváltozott az ég színe - ragyogó kék lett a sugárzás által ionizált légköri molekuláktól. Az emberek később "északi fényt" emlegettek. Továbbra sem ismerték az okokat.
A földfelszín alatt 2 méterrel egy betonteknő hűtővizében acéltartály állt, benne 80 tonna radioaktív folyadék. A sugárzó, meleg oldatban kémiai reakciók zajlottak . Olyan acetát és nitrátsók képződtek, mint amelyeket a robbanóanyag gyártás során is használnak alapanyagként. A hűtés leállt, de nem vették észre, ezért a folyadék melegedni, párologni kezdett. Nem tudni mi volt a közvetlen ok - valószínűleg egy elektromos szikra -, de a kikristályosodott sók valamiért berobbantak. 80 tonnányi radioaktív hulladék került a magasba, többek között olyan izotópok is, melyek több száz év alatt bomlanak le. A képződött radioaktív felhőből mintegy 20 ezer km²-es területen ülepedett ki a sugárzó por. A radioktív szennyezés nagyjából kétszerese a Csernobilban bekövetkezett katasztrófáénak. A titkosítás miatt az áldozatok számát nem tudhatjuk pontosan.
Bár több mint tízezer embert kitelepítettek, a valódi okokat csak három évtized eltelte után ismerhették meg a még életben lévő érintettek.

Majak múltja vagy jelene?


Majak - Sugárveszélyes Nemzeti ParkA Majak Vegyi Kombinátban történt 1957-es robbanást "Kizitim-katasztrófa" néven emlegeti a nemzetközi sajtó.
A csernobili katasztrófánál kétszer súlyosabb radioaktív szennyezést okozó tragédiáról csak három évtizeddel később szivárogtak ki hírek. Mivel katonai objektumról volt szó, nagyon kevés korabeli fotó látott napvilágot.

A felvételek többsége a későbbi években készült.

A nukleáris hulladék tároló tartály felrobbanásakor pusztító erő megközelítőleg 10 tonna TNT erejének felelt meg. Megfelelő védőfelszerelés nélkül az ott dolgozók akár percek alatt is megkaphatták a halálos dózisú sugárzást.

A Kizitim-katasztrófa utáni mentésben, helyreállításban részt vevők emlékműve A Kizitim-katasztrófa utáni mentésben, helyreállításban részt vevők emlékműve

Majakban nem állt meg az élet a robbanáskor. A Kizitim-katasztrófa után még évtizedekig folytatták a plutóniumtermelést. Bár az üzemek működését a lakosság felháborodása miatt 2003. január 1-jén leállították, a Majak Vegyi Kombinát területén jelenleg is tárolnak atomhulladékot. Tőlünk is szállítottak oda kiégett fűtőelemeket.

Irodaépület Majakban, a hasadóanyag tároló területén Irodaépület Majakban, a hasadóanyag tároló területén

Az 1957-es robbanáskor bekövetkező sugárszennyezés miatt legalább 28 000 embert ért nagy dózisú sugárzás. A halottak száma megközelítőleg 8 000. A radioaktív felhők 23 000 km²-es területet borítottak be.

Kelet-Ural radioaktív szennyezettsége Kelet-Ural radioaktív szennyezettsége térképen

Ozjorszkban (valamikor Cseljabinszk-40), a titkos, zárt városban élt a Majakban dolgozó húszezer ember. A robbanás után nem költöztek el. Több hónap alatt megtisztították a várost, mely ma is lakott, s a külvilágtól még mindig kerítés védi.

Ozjorszk kerítése Ozjorszk (Cseljabinszk-40) zárt város. Kerítése mögött ma is folyik az élet.

A Kizitim-katasztrófa után tíz nappal Majak 25 kilométeres körzetében tízezer embernek kellett elhagynia lakhelyét. A következő években még további 10 700 főt telepítettek ki. Az elhagyott területek nagy részén lerombolták a házakat.

Veszélyzóna Muszljumovó közelében Veszélyzónára figyelmeztető tábla Muszljumovó település közelében

Muszljumovó település 741 családjának új helyre költöztetését 2006-ban jelentették be. "Apró szépséghiba", hogy az új település mindössze 2 km-re fekszik a régitől. Másik probléma, hogy a nagy szegénység miatt a költözők egy része a régi házak anyagát elviszi, beépíti az új helyen - jó esetben csak a melléképületekbe.
A lakók egy része maradt és a sugárszennyezett falak között éli az életét tovább. Vagy érzelmi okokból, vagy mert például nem tudja igazolni háza tulajdonjogát, nem kap kártérítést. Az infrastruktúra fejlesztése érthető módon elmaradt. Betegségeikért gyakran a sugárszennyezést okolják, s - bár az orvosi jelentésekből ez nem mindig derül ki - elég nagy a valószínűsége, hogy igazuk van.

Kút Muszljumovó határában Kút Muszljumovó határában

A Karacsáj-tó a világ legveszélyesebb tava a Majak Vegyi Kombinátból tisztítás nélkül beleengedett radioaktív hűtővíz miatt. Partján a sugárzás egy óra alatt meghaladja a halálos dózist.

A Karacsáj-tó látképe A Karacsáj-tó a világ legveszélyesebb tava

A Karacsáj-tavat megelőzően a tisztítatlan hűtővizet a Tecsa folyóba engedték. Az folyó partján élők gyanútlanul használták tovább a radioaktívvá vált vizet. Jelenleg a folyóban tilos úszni és horgászni.

A Tecsa folyó Muszljumovónál A Tecsa folyó Muszljumovónál

A Tecsa folyó mentén végzett mérések azt bizonyítják, hogy a katasztrófa utáni években is került radioaktív szennyezés a folyóba.

2010-es mérés a Tecsa folyónál 2010-es mérés a Tecsa folyónál

A Tecsa folyó mentén tábla figyelmeztet a sugárveszélyre. Kérdés, meddig ért el a szennyezés az Ob folyón keresztül, melybe a Tecsa ömlik. Egyes adatok szerint a cseljabinszki körzetben mintegy 1,6 millió embert ért folyamatos, fokozott sugárterhelés az elmúlt évtizedekben.

Radioaktív veszély a Tecsa folyó mentén Radioaktív veszélyre figyelmeztető jelzés a Tecsa folyónál.
A háttérben egy elhagyott bentlakásos iskola áll.

Ha végigolvastad a cikket és hasznosnak ítélted, kérlek lájkold vagy oszd meg, hogy másokhoz is eljuthasson!

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://megnemfoghato.blog.hu/api/trackback/id/tr256613439

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gizmo26 2014.09.06. 00:13:29

Az Ob folyó a Jeges tengerbe ömlik, és igen, az Ob mentén is mérhető a megnövekedett sugárzás.
A Jeges tengert az oroszok amúgy is nukleáris hulladék lerakónak használják, komplett reaktorokat süllyesztettek már el a fenekére. Ezen felül benne van Novaja Zemlja szigete is, ahol az oroszok nukleáris kísérleti telepe működött. (Pl. itt robbantották fel a Cár bombát)

Ezek után el lehet képzelni, hova teszi a Paksról Oroszországba vitt nukleáris hulladékunkat ez a felelősségteljes nép.

De érdemes lenne egy cikket írni a fejlett nyugat hulladékkezelési politikájáról is
Pl. hogy hogyan szennyezte be a Sellafield-i nukleáris kutató intézet az Ír-tengert.
Vagy arról, ahogy fejlett nyugat a nukleáris hulladék kezelést úgy oldotta meg kb. 30 éven át, hogy acélhordókba töltve a La Manche csatornába meg az Atlanti óceánba (az olasz maffia a Földközi tengerbe) dobálták azokat. Ha nem borítja fel az egyik hajó a Greenpeace csónakját, akkor talán még most is dobálják a hordókat. www.youtube.com/watch?v=P0FHBCyotR8

HgGina 2014.09.06. 02:35:09

Ezt az egész, Oroszországnak meg föderációnak nevezett szarkupacot egy k.nagy atommal lehetne eltakarítani végre végleg a világból. persze mehet vele együtt a kukába az USA, Kína és a muszlim világ is. meg a nem annyira fehér népség is, hacsak el nem pucolja végre őket az ebola és a dengue-láz.

Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény] 2014.09.06. 06:54:14

@gizmo26: "Ezek után el lehet képzelni, hova teszi a Paksról Oroszországba vitt nukleáris hulladékunkat ez a felelősségteljes nép."
- Hülye vagy bazz. A kiégett rudak értékesek. Nátriumborát oldatban pihennek, újrafeldolgozásra várva.

2014.09.06. 07:25:06

Csak a pontosítás kedvéért: Kistim, nem Kizitim, s-sel ejtve, ahogy az emléktábla-fotón cirill betűkkel is fel van írva. Erre volt jó az orosztanulás...

¿Qué tapas hay? 2014.09.06. 10:07:16

Hát, ez egy igen érdekes téma, igen gyenge feldolgozásban. Csak itt a blog.hu-n eddig legalább három poszt foglalkozott a Majak-Kistim eseményekkel, érdemes lett volna (ha mást nem is) legalább azokat és a kommentjeiket elolvasni adatokért.

1) A Majak-kombináthoz közeli város neve Kistim (cirill betűkkel Кыштым)
2) A létesítményhez három, jól elkülöníthető szennyezési szakasz rendelhető, úm:
2.1) A Tecsa-folyami szennyezés (1946-1953): Itt a lényegi szennyezést a folyóba öntött kis- és közepes aktivitású folyékony hulladékok jelentették, nem a reaktor-hűtővíz. (Annyira az oroszok sem voltak hülyék, hogy a primér hűtésre használt, drága pénzen előkezelt hűtőközeget elfolyassák).
2.2) Kistim-baleset: 1957. szeptember 29. A folyékony hulladék kibocsátásának 1953. évi leállítása után ezeket földalatti, hűtött tárolótartályokba gyűjtötték. Az egyik tartály hűtésének meghibásodása miatt a tartályban kivált ammónium-nitrát és ammónium-acetát robbant be. A kémiai robbanás energiája kb. 70 t TNT-egyenértékű volt.
2.3) Karacsáj-tó: ez jól le lett írva.
3) Mennyi a mennyi? Egy darab adat nincs a kibocsátott aktivitásokról. A " A radioktív szennyezés nagyjából kétszerese a Csernobilban bekövetkezett katasztrófáénak" kijelentés Kistim kapcsán erősen vitatható. Csernobil összkibocsátása 10,65 EBq (OECD-NEA) volt, Kistimé 740 PBq (6,95%) (ILO-UNSCEAR). Az INES-besoroláshoz használt jódegyenértékben számítva Csernobil 5,4 EBq, Kistim 20,5 PBq (0,38%) (IAEA). Amiben Kistim nagyobb volt, az a robbanás energiája: 35 t, illetve 70 t TNT
4) Mindazonáltal, az 1946-53-as Tecsa-folyami kibocsátás az emberi történelem legnagyobb aktivitású szennyezése volt, erre csak elég szélesen szóródó becslések vannak 20 EBq-től 150 EBq-ig

¿Qué tapas hay? 2014.09.06. 10:23:45

Mégvalami: az a sugárzásmérős Greenpeace-kép minden Majak/Kistim poszt kötelező eleme. Nos, mit mér a műszer, és az sok, vagy kevés? (Megjegyzem a képen látható műszerrel ugyanezt az eredményt a világ bármely pontján tudnám reprodukálni)

gizmo26 2014.09.06. 11:04:37

@Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény]:
És hol őrzik őket?
Meddig őrzik őket?
Hova viszik újrafeldolgozásra?
Újrafeldolgozás után mIt csinálnak a nagy aktivitású hulladékkal?
Visszaengedik a folyóba, mert úgy nem kell hűteni?

K.n. Hajnalka 2014.09.06. 12:25:21

@¿Qué tapas hay?: Csak röviden, három pontban válaszolnék:
1. Meglehet, valóban szabályosabb lenne a Kistim-tragédia és a Kistim megnevezés, de a neten többféle változat kering. Mivel nemzetközi sajtót említettem, s ott ilyenekkel lehet találkozni, mint pl. "St Kizito tragedy", úgy gondoltam, ez a megnevezés jelen esetben elfogadható.
2. Olvasható, élvezhető cikket szerettem volna írni, nem pedig tudományos igényeket kielégítőt. Akit a konkrét adatok érdekelnek, az könnyen megtalálhatja őket. Pl. Te is írhatsz róla egy bejegyzést.
3. A cikkem minősége valóban fontosabb, mint a felvetett téma?

¿Qué tapas hay? 2014.09.06. 13:23:49

1) Rendben, bár nem értem, hogy a St. Kizito tragedy (Kenya, 1991) hogyan kerül képbe, az egy tömeges nemi erőszak és gyilkosság volt egy kollégiumban.
2) Ez klassz ötlet, csakhogy ezzel együtt van pár tárgyi tévedés a cikkben, különösen a többször kiemelt "kétszer akkora szennyezés, mint Csernobilban" kijelentés. Ennek cáfolatára hoztam pár adatot. A Majakhoz köthető "események" közül egyedül a Tecsa-folyó volt nagyobb mértékű szennyeződés, mint a csernobili. Amúgy, mivel ez egy szabad ország, valóban írhatnék erről egy posztot. De - épp mivel ez egy szabad ország - , nem vagyok köteles posztot írni róla, de ennek ellenére szabadon kommentelhetem a mások által megírtakat.
3) Nem, a posztod minősége valóban lényegtelen, mondjuk a Kistim-baleset jelentőségéhez mérten, de egy blogban a cikkekről, illetve a cikkekhez ír az ember kommentet elsősorban, nem a poszt témájául szolgáló eseményekhez.

K.n. Hajnalka 2014.09.06. 14:17:33

@¿Qué tapas hay?: Jogos. Annak speciel nincs köze hozzá, mint ahogy a "Kizi Tim Ball Pinball games"-nek sincs, de hát ugyebár ezt is kihozza az a fránya kereső a többi közt...
Természetesen szabad emberként nyugodtan kommentelhetsz és írhatsz vagy nem írhatsz cikkeket. Írhatsz - terjedelméből adódóan - hiányos blogbejegyzéseket (ahogyan én is), valamint írhatsz teljességre törekvő szakkönyvet is.
Úgy véltem, az adott területen történtek nem szakmai pontosságra törekvő összefoglalása, majd a jelen helyzet rövid bemutatása fontosabb, mint a már ezer helyen megtalálható adatok ismételgetése. Hiszen ott még most is élnek, most is betegszenek meg emberek.
(Az pedig valószínűleg csak az én születési rendellenességem, hogy egy cikk alatt kizárólag a témához szólok hozzá.)

Sword 2014.09.06. 14:39:51

Érdekes, hogy műholdképeken kívül nem is igazán tudni sokat a Karacsáj-tóról. Korábban olvastam, hogy a térképeken is, ha jelölik, akkor is változó, hogy épp melyik állóvizet jelölik Karacsáj tóként a környéken. Elgondolkodtató, hogy 2014-ben még vannak ilyen vak foltok és egyes hatalmaknak érdekében áll, hogy ezek így is maradjanak. 2014-ben, amikor percek alatt kideríthető bárkiről az, hogy mikor fingott és hány cukorral issza a kávét.
Egyébként javítsatok ki, ha tévedek, de a radioaktív vizet úgymond "tisztítani" nem igazán lehet. Az óriási felelőtlenség éppen abból eredet, hogy a folyó vizét egy az egyben átvezették a reaktoron, nem törődve semmivel.

¿Qué tapas hay? 2014.09.06. 14:51:51

@Sword: A környék térképe Genstab-térképen, a karacsáj-tó utólagos jelölésével: www.tothem.hu/MISC/PUBLIC/majak1.jpg

Sörtörő 2014.09.06. 20:27:58

@¿Qué tapas hay?: Hozzászólásod érdemi részéért csak köszönet illet. De az első mondatod troll. Jobb helyeken az ilyen értékítéletet (ha már kikívánkozik belőled) úgy kezdik, hogy: Szerintem.

Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény] 2014.09.06. 20:48:32

@gizmo26: A dúsított urán olcsó még nem érdemes feldolgozni. A nagyativitású hulladékok a plutóniumnál nagyobb rendszámú elemek, azok meg egy tonnában 100 gramm kb.

ferko37 2014.09.15. 00:55:40

@farcsa: Nem az a baj, hogy valaki postot/cikket ír, hanem az, hogy rendszerint nem néz utána a dolgoknak. A radioaktivitással kapcsolatban nagyon könnyű tévedni és ez általában meg is történik, azon okból, hogy minél nagyobbat mondjon az író. Viszont az én véleményem szerint kár rémületet kelteni. S nem árt előtte megkérdezni valaki olyat, aki ért is hozzá - csak hogy ne mondjunk hülyeségeket.

A Majak jelen pillanatban is működő cég, több reaktorral és igen jelentős izotóptermeléssel. Ezek között vannak olyanok, amiket sehol máshol nem lehet beszerezni - többek között orvosi célra.

Mindez természetesen nem menti fel a szennyezést okozókat.