A jelenlegi atomerőművek a maghasadás során keletkező hőt használják fel elektromos áram termelésére. Ha minden rendben menne az atomerőművekben, akkor ezt a technológiát környezetbarátnak lehetne tekinteni. A többlethő elvezetése, a kiégett fűtőelemek, radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezése normál körülmények között is problémás. A tervezés és kivitelezés hiányosságai, a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyása, a természeti csapások mindemellett katasztrófákat idéznek elő. Számodra is ismerősen csengenek a nevek: Csernobil, Fukushima, Three Mile Island. A TMI-it az első nagy atomerőmű balesetként tartják nyilván, pedig Majak megelőzte. Hallottál Majakról?
Az urán
Az egész emberiség életét meghatározhatja egy közönségesnek tűnő, nehéz, ezüstszürke fémes anyag, az urán. Már az ókorban is felhasználták - festékanyagként kerámiák zománcában. Radioaktivitását 1906-ban fedezték fel. A Hirosimára ledobott atombomba dúsított uránt tartalmazott. A többiben plutóniumot alkalmaztak, aminek az előállításához viszont ugyancsak uránra volt szükség. 1951 óta az atomreaktorok elektromos áramot termelnek az uránból, pontosabban az urán 235-ös izotópjára dúsított urán-dioxid pasztillákból. Jelenleg 20 országban foglalkoznak uránbányászattal. A gazdaságosan kitermelhető uránérc mennyiségét mintegy 5 millió tonnára becsülik. Ez nagyon sokáig elláthatja az emberiséget energiával, ha ésszerűen és biztonságosan használják fel.
Majak
A Majak Vegyi Kombinát az Urál keleti oldalán, Oroszországban található. Építése 1945-ben kezdődött, akkor még a volt Szovjetunió területén. Az üzem létrehozását hadi szükségletek indokolták. A tervezett atomfegyverekhez uránt kellett dúsítani és plutóniumot előállítani. Az urándúsító reaktort 1948-ban adták át. 1952-ig összesen hat reaktort építettek a területen. A plutóniumtermelést 1990-ig folytatták. A vegyiművek területének egy része jelenleg is atomhulladék lerakó.
Már a reaktorok építése során is figyelmen kívül hagyták a radioaktív anyagokra vonatkozó előírásokat, üzemeltetésük során pedig emberek tízezreit veszélyeztette a környezetszennyezés. Több baleset is történt Majak-ban, melyek közül a legnagyobb - és legeltitkoltabb - az 1957-es "Kizitim-katasztrófa". Az okozott sugárszennyezés megközelítőleg a kétszerese a csernobili katasztrófáénak, vagyis az eddigi legveszélyesebb baleset volt. Hadiüzemről lévén szó szigorúan titkosan kezeltek minden Majakkal kapcsolatos információt. A 90-es években szivárogtak ki az első adatok. Ezek olyannyira hiányosak és bizonytalanok voltak, hogy még a baleset helyszínét is tévesen jelölték meg - Kizitim ugyanis csak egy közeli falu.