Az utóbbi évek-évtizedek szélsőséges időjárását leggyakrabban klímaváltozással magyarázzák. A nyári pusztító hőhullámokat éppúgy, mint az évszakhoz képest szokatlanul hideg időjárást. Sokan az üvegházhatást és a globális felmelegedést emlegetik, mások szerint ezek természetes ingadozások. Vajon valóban baj van és az emberiség okozta önmagának ezt a bajt?

Klímaváltozás

Az éghajlat megváltozásának okait három fő csoportba oszthatjuk.
Természetes belső ingadozás - Éghajlatunkat több tényező együttesen határozza meg: a légkör, a szárazföldek, az óceánok, a jégtakaró, valamint az élővilág. Egy ilyen bonyolult rendszerben minden külső hatás nélkül is megjelenik bizonyos fokú változékonyság. Jól ismert példái ennek például az El-Niño és a La-Niña jelenségek, melyeket a tengeráramlások megváltozása okoz.
Természetes külső hatások - Ilyenek a Nap hőmérsékletének, sugárzásának változásai és a vulkánkitörések. Az utóbbiak főként a légkörbe kerülő kén-dioxid és finom por árnyékoló hatása miatt befolyásolják a klímát. A vulkáni hamunak néhány hétig, a kén-dioxidnak viszont évekig érezhető a hatása. Az emberi tevékenység hatásai - A klímaváltozás antropogén tényezői közé sorolhatók az üvegházhatás növekedése, a légkör szennyezése (por, korom, hamu, szulfátok stb.). Ide tartozik az esőerdők kivágása, a szavannák tönkretevése is. A városok hőtermelése szintén befolyásolhatja az éghajlatot.
Míg a természetes hatások viszonylag állandónak vehetők, addig az antropogén tényezők befolyása folyamatosan nő.

Az üvegházhatás

A Nap sugarai gyakorlatilag akadálytalanul hatolnak át a légkörön és felmelegítik a Föld felszínét. A felszín kisugározza magából a meleget, de ezeket a kis energiájú infravörös hullámokat elnyeli a légkör. A Nap melegének egy része lassan távozik a légkörből, más része melegen tartja a felszínt. Az emberiség az utóbbi két évszázadban egyre növekvő mértékben szennyezte a légkört úgynevezett "üvegházgázokkal". Ezek fokozzák a légkör hőelnyelő képességét, vagyis az üvegházhatást - bekövetkezik a globális felmelegedés. Ilyen gázok többek között a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid, a klórozott-fluorozott szénhidrogének. Mivel ezek sokáig a légkörben maradnak (akár 200 évig is), még a kibocsátás szinten tartása sem elégséges, ha vissza akarjuk fordítani a fölmelegedés folyamatát.